Söderrunt 2017

A  maraton előtti rajt-csoport besoroló 10k versenyen (Prämiermil) majdnem sikerült 50p alá menni (50:38). Az egy szintes verseny volt, ezért arra gondoltam, hogy bár közel van a maratonhoz, de megpróbálom a Söderrunt versenyt, hátha ott sikerül 50p alá mennem.

Ez az esemény volt a legelső futóversenyem életemben, 2015-ben, 4,5 hónap futás után. Akkor 56p felett végeztem. A verseny viszonylag kicsi (kb. 1000–1200 ember), az After Run party pedig szuper: Brooklyn Brewery sör (lager és IPA), Vitamin Well és Nobe AloeVera üditők + pizzaszeletek.

Némi felárért adnak pólót is, egész jó minőségű pamutpóló a verseny logójával. Két évvel ezelőtt fekete póló járt fehér logóval, most szürke-rózsaszín volt. Tavalyelőtt még zavart,hogy nem technikai anyagú póló, most meg pont, hogy örültem a nagyon jó tapintású szövéssel készült pamutnak (“brushed cotton”): a technikai anyagú “zsákmány pólók” már kitüremkednek a fiókból, miközben még a legelsőt sem hordtam el edzéseken.

Szilvi mindjárt kért is magának egyet pluszban, hogy legyen fogyis motivációja. 🙂

Taktikai agyalás

Az edzői instrukció most volt a leglakonikusabb: “Erre a versenyre nem írok pulzusos taktikát. Komoly bemelegítés után már indulásnál a tempóra figyelj és végig maradj a PR-t jelentő 5 perces tempó alatt. A verseny második felében már érezni fogod, hogy mi van még benned, ha gondolod még gyorsíthatsz.”

Szokás szerint megnéztem mit ír Jeff tempóalapú taktikának. Ehhez megint befutóidő-becslést kellett választanom. Legyek nagyravágyó, legyen mondjuk 49:30, azaz 4:57 p/km átlagtempó. 🙂

Jeff ezt ajánlotta negatív-split taktikának

• 1-3. km: 4:59…5:01 p/km
• 3-8. km: 4:57p/km
• 8. km-től: amilyen gyorsan csak bírom

Azt is láttam a verseny honlapján, hogy lesz 5:00-s iramfutó, az ígéret szerint egyenletes tempójú.

Én végül az órámra letöltött ConnectIQ app mellett maradtam (Visual Pace Alarm), összekombinálva egy két-adatmezős képernyőn a pulzussal. Az appon 4:57-et állítottam be és arra gondoltam: futok tempósan, de nem fuldoklósan a metronómra lépve és igyekszem 4:57-en, vagy az alatt futni, nem hagyva az iramfutót, hogy  megelőzzön.

A metronóm appon most 180-as beütésszámot állítottam be ütemadásnak.

Frissítésnek evést csak előzetesen terveztem, a futásra semmit, bár így utólag egy citromos dextróz tabletta a szájba a végére jól jött volna. Inni sem akartam megállni, azt terveztem, hogy kézben viszek szélesszájú 1dl-es PET-palackot (eredetileg smoothie volt benne), amiből futtában iszom, majd eldobom a vízosztóponton.

A verseny maga

Részletes adatok a TrainingPeaksen:

A verseny előtt bemelegítésképp körbefutottam a célterületet, majd 2-3 nekiiramodás (stride) a végén, utána nyújtás és csípő lazítás. Utána mentem a rajtzónához.

Ez kis verseny, nincsenek karámok, csak önkéntes alapon kérték a várhatóan 50p alatt futókat, hogy tömörüljenek előre. Itt is a szokásos, nem futókra optimalizált ugrabugrálós bemelegítés volt, amit jó részt kihagytam (hisz azért melegítettem be magam), csak a felsőtestre vonatkozó gyakorlatokat csináltam egy kicsit és inkább még rányújtottam a magam futós bemelegítésére.

Ez elég is volt arra, hogy észrevétlen kiessen a kinyúlt gumijú occó vízhordó övből az eldobni szánt smothie-s palackom a vízzel, csak amikor rajtra készülve a kezembe akartam készíteni, akkor tűnt fel, hogy üres az övem. Persze néztem erre, néztem arra: hát az úttest mellett a fűben találtam meg, felállítva!

Valaki kiitta a 2/3-át, akkurátusan visszazárta és talpára állította. Na, erre mit mondjak? Alig maradt benne, meg másik ember után én nem nyalogatom a palack száját: otthagytam.

Nem sikerült az 50p-es iramfutó mögé állni, csak úgy egy 2m-re mögé, túl nagy volt a tumultus. Jött a rajt és én nekiiramodtam. Az iramfutó a rajt utáni tolongásban  eltávolodott tőlem vagy 5m-re. Nettóidő-mérés volt, szóval nem izgattam magam. Kicsit gyorsnak tűnt akkor a tempó az 50:00-s egyenletes időhöz képest, de utólag megnézve nem volt az: 4:54, 4:55, 5:03 volt az első 3 kilométer.

A pulzus ment felfelé, de 188 körül stabilizálódni látszott. Úgy voltam vele, amíg tudok egyenletes 2:2-ütemben levegőt venni hörgés és fuldoklás nélkül 180spm mellett, addig tolom. A harmadik kilométer vége felé le is hagytam lassan az iramfutót, majd a 4. közepén jött az első vízállomás.

Itt inni akartam, hiszen “ellopták” az eldobós kulacsom és bár nem volt forróság, de párás, nyomott időjárás volt. Esőt ígértek a verseny utánra. Megpróbáltam futva inni, de persze rögtön az orromba ment, így sétára váltva a szokásos “nagylevegőt benntart + 1-2 nagykorty” módszeremmel le is küldtem a fél poharat, majd hajrá.

Toltam tovább, lassan előzve embereket, s ahogy Jeff megjósolta, a Fotografiska Museet körül, azaz a 6. km körül kezdett nehezedni a dolog. (Jeff a 4. mérföld körülre jósolta a tempótartás nehezedésének idejét.) Még mindig oké volt, de kezdődtek az asztmatikus Darth Vader hangok légzéskor, itt még abban reménykedtem, hogy két éve a Slussennél, a 7. km körül volt a másik vízosztás.

Hát nem ott lett, hanem a Söder Malartstrandon a 7,5.km körül. Itt már folyamatosan előztem, bár engem is előztek, az igaz. Gyors ivás után próbáltam egy jóval előttem levő feszes fenekű tapinacis leányzót utolérni, aki bele-bele sétált, de közben úgy neki-neki indult, hogy nagyon lassan tudtam csak felzárkózni hozzá. 🙂 Elkezdett csepegni az eső is és kezdtem tényleg fáradni, utólag látom, hogy itt már 5:00 fölé csúszott a tempóm az erős kezdés után.

Az utolsó 2 kilométeren az ismerős pálya segített: tudtam, hogy mi jön és hogy nincs sok hátra, itt már ziháltam. Az utolsó ezer méteren már a tapinacis is mögém került, az utolsó 500méterre megjött a zivatar is, a célvonal után meg egyenesen ronggyá áztam: ömlött az eső, dörgött és villámlott, ami Stockholmban nagyon ritka.

A végeredmény 49:33 lett, új PR. ☺️

Zuhogó esőben sétáltam vissza a ruhatár és az after-party helyére, ahol átöltözés, majd 3 sör (2 lager + 1 IPA) + 3 pizzaszelet segített regenerálódni. 🙂