40. Stockholm maraton, TL/DR változat

Hát eljött a nagy nap, bármilyen felkészületlennek is éreztem magam. Az időjárás rendkívüli: bár kb. 6 hete még be voltak fagyva a tavak és hó volt a földön, de lassan harmadik hete tart itt a májusi “aszályos nyár”. Csapadék szinte semmi, sok napsütés és 26-28 fok. A maratonra is 28 fokos hőség riadót hirdettek. (Hehe, 2015-ben 12 fok, erős szél és eső volt a maraton alatt.)

Olimpiai stadion, Stockholm

Előzetes edzésmunka

A jó maratonfelkészülés alapja a sok-sok aerob futás.

Tavaly ősszel egy makacs megfázás miatt késő októberben tudtam elkezdeni az alapozást, a karácsonyi ünnepek körül kisebb intenzitással, majd januárban újult erővel — és akkor beütött a térd problémám, aminek az igazi okát még mindig keressük. Emiatt január közepe óta drasztikusan csökkentettem a futásokat, heti 2x, 3x tudtam csak menni. A maratonig onnantól összesen 429km-t futottam csak (benne két versennyel). A futó edzésmunka az utolsó 20 hétben tehát csak kb. heti 150-180p, átlag heti 21km volt. Az igaz, hogy belekezdtem egy intenzív láb- és törzsizom erősítő programba a térdem miatt, ami a futások mellett plusz heti 3 alkalom edzőterem volt szakember irányításával, de összességében ez rettenetesen kevés egy tisztességes maratonhoz.

Miért mentem el mégis? Úgy voltam vele, hogy a versenyt már tavaly befizettem, ez a 40., jubileumi alkalom, nem akarom kihagyni. Az tudtam, hogy a 5ó szintidőn belüli teljesítés és a jubileumi érem azért jó eséllyel meglesz. 🙂

Rövid(?) versenybeszámoló

(Csináltam egy sokkal részletesebb, technikai beszámolót is. Eredetileg azt is ide szántam, de túl hosszú és túl részletes lett. Ezért azt aztán inkább külön posztba tettem, akit érdekel az elolvashatja ott a részleteket.)

Óriási tömeg volt, betelt a verseny 20.000 regisztrációval. Piszok meleg volt (30 fok körül), az órám mért +36 fokot is futás közben.

Nagyon akartam az edzői pulzustaktikát tartani, de a hőség miatt nem ment. Egy idő után lassítottam, lassítottam, 6p/km-ről visszaestem 7p/km alá egy teljes kilométerre, de egyszerűen nem ment 182bpm alá. 😦

A fal elkerült, a mélypontom a 27. km körül volt, de azon egy zselé + sókapszula + rengeteg víz & izó + egy tűzoltófecskendős zuhany átlendített. Az emelkedőkön a 30. kilométertől sokat bele kellett sétálnom a Z4-ez is, ezért lett a hivatalos időm 4:41:25.

Frissítéshez vittem vízhordó zsákot, sókapszulát és több folyékony zselét, azaz szirupot is. Az egyik koffeines volt, az hagytam utoljára.

A hőségriadó miatt a szervezők extra vízvevő állomásokat is telepítettek. Alapból is 5-7km volt a sűrűség, de a hőség miatt volt, hogy 2km-ként volt innivaló. Extra párakapuk, tűzoltófecskendős locsolás többfelé. Tökéletes szervezés.

Mindenhol ittam legalább 2 pohárral, rengeteget locsoltam magam hideg vízzel és az állomások között valahányszor kiszáradt a szám, akkor kortyoltam a hátizsákból. Azt számolom, hogy legalább 10 frissítő állomáson ittam legalább 3-4dl-t, plusz megittam majd 2 litert a zsákból (azaz legalább 5 litert ittam) összesen 3 sókapszulával, de a verseny alatt egyetlenegyszer nem kellett pisilnem, izzadtam mint a ló.

A végén, a befutó után, eléggé megszédültem, volt egy jó 5-10 perc amikor inkább le is ültem az árnyékba, minthogy a saját lábamban felbukjak. Szerintem mind a vérnyomásom, mind a vércukrom brutálisan leeshetett, szerencsére tudtam mit kell tennem. Két tabletta szőlőcukor és zsákból az utolsó 1,5dl víz hamar helyretett.

Összefoglaló

Sokkal jobban ment, mint számítottam. A térdemmel a verseny alatt semmi baj nem volt, másnapra bedagadt ugyan, de nem jobban, mint a verseny előtti hétvégén. Úgy érzem a frissítést most sikerült tökéletesen belőnöm.

Nagyon éreztem a kevés tavaszi futást (negatívan, a pulzus és a légszomj miatt); és az erőfejlesztést is, különösen a törzsizmokat (nagyon pozitívan). Fura volt megélni, hogy az erőnlétem javult, de az állóképességem sokat romlott tavalyhoz képest: ha a napsütés, vagy egy emelkedő miatt elszálló pulzus hatására belesétáltam, utána mentálisan volt nagyon nehéz újraindulni.

Az erő megvolt: bár merevek voltak a lépteim az újraindulások utáni első 10-20 lépés alatt, de mozgásba lendülve “simán” ment a 6:20 körüli tempó kilométereken át a verseny első 35km-e alatt, semmilyen görcs, vagy durva fáradtság érzés nem volt.

Folyamatosan az volt az érzésem, hogy ha a hőség miatt nem vigyáznék a pulzusra, menne ez gyorsabban is — ha éppen rá tudom bírni magam a futásra. Fejben volt nagyon kemény a második fele, de azt a tempót amit ennyire kevés edzésmunka mellett remélhettem, azt stabilan tudtam hozni. Teljesen más élmény volt mint a SPAR maraton.

img_20180603_085659_799

Egy félbemaradt felkészülés és egy makacs sérülés utáni hőségriadós verseny nem túl szép, de elfogadható idővel. Összességében elégedett és hálás vagyok.

Hálás a felkészülésem segítő futóedzőnek, Gergőnek, valamint Mehrdadnak, az erősítésemen dolgozó tréneremnek. Végül, de nem utolsó sorban a családnak, akik tűrik a dilimet és palacsintatortával plusz behűtött sörrel vártak haza. 🙂

Most úgy érzem, jövőre megint belevágok!

Reklámok
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Visszajelzés: 40. Stockholm maraton, részletek | Blogarak

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s